Melyik a kedvenc wellness kikapcsolódásod?

Tudjunk meg többet a zsiradékokról!
Mi jut eszünkbe a zsír szóról? Egy szelet zsíros kenyér lila hagymával, egy nyári délután? Vagy netán az itt-ott kellemetlenkedő, vastagodó zsírpárnák? Nézzük, mit mondanak a dietetikusok!

Státusszimbólum volt

Az ételek elkészítésének módja rengeteget változott a történelem folyamán. A középkorban a zsír, a zsíros étel a jólét, a gazdagság jelképe volt. Egy Grimm mesében például Boldogfalvában száz szekér zsírt húz egy kecske, egy XVIII. századi végrendelet szerint heti három alkalommal sűrű és jó zsíros bab- és köles levest kell osztani a szegényeknek. Az ételkészítési szokások is átalakultak, a hagyományos konyhát szeretők például szívesebben főzik a húst vízben, hogy az értékes zsírtartalom se vesszen kárba. Ma, különösen a városban a zsírszegény ételkészítési eljárások divatosak. Mindez természetesen összefügg a szépségideál változásával is. A zsírpárnák megítélése ugyanis a történelmi korokban különböző volt, a kövérség az egészség, a termékenység, a tekintély stb. jele volt sokáig, csak a XX. században változott a szépségideál úgy, hogy a soványak kerültek előtérbe (bár ez a divat veszélyeket rejt).

Étkezési zsírok és olajok

Hazánkban az állati eredetűek között a főzésben legelterjedtebben használt zsiradék a sertészsír, hozzá képest elenyésző az étkezési jelentősége a baromfizsíroknak (liba, kacsa). Mivel azonban a húsok jelentős mennyiségű zsírt tartalmaznak, ezek tulajdonságait sem árt ismerni, hiszen például a húslevesbe is sok belefő az állat zsírjából. Jó tudni, hogy a nagy vágóállatok (sertés, marha) húsa a szövetében tartalmaz zsírt, míg a baromfifélék a bőr alatti külön hájrétegben. Így zsírszegényebb levest lehet főzni a baromfiakból, ha ezt a hájat eltávolítjuk. A vajat sütés-főzésben, és kenyérre kenve is egyre inkább felváltja a margarinok használata. A növényi olajok közül leggyakrabban napraforgó és repceolajat használunk, a többi növényi olaj, például szója-, olíva-, kukoricacsíra-, dió stb. leginkább nyers salátákba, ízesítőnek használatos. Egy nemrégiben tartott táplálkozástudományi tréningen Tihanyi András dietetikus az állati eredetű zsiradékok fogyasztásának csökkentését, helyettük növényi olajok használatát, a zsírosabb sertéshúsok helyett soványabb húsok, tengeri halak fogyasztását javasolta. A hidegen sajtolt növényi olajokat salátákhoz, a sütéshez, főzéshez pedig a kevésbé intenzív ízű, finomított olajokat ajánlja. Tiltott élelmiszer azonban a dietetikus szakértők szerint sincs, legfeljebb kerülendő mennyiségek vannak. Jó tudni azt is, hogy bár az egészségesebb olajok és a minőségi margarinok nem a legolcsóbbak, de hosszabb távon megéri ezeket választani. Nélkülözhetetlenek...

A zsírok, olajok fontos tápanyagaink, energiát biztosítanak, jelentős szerepük van a szervezetünk egészséges működésében, az ételek szerkezetét javítják, stabilizálják, ízanyagok hordozói, és hőátadó szerepük is van. Nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (az A, D, E, K) felszívódásához. A zsírszövet testünk fontos energiatartaléka. Mechanikai védőszerepet tölt be azáltal, hogy mintegy beágyazza egyes szerveinket. A bőr alatti zsír jól szigetel, így segíti a szervezet állandó hőmérsékletének megőrzését. A táplálkozási ajánlások hangsúlyozzák, hogy az energiafelvétel legfeljebb 30, de legalább 15 százalékát adja a zsírbevitel. Azonban mind a betegségek megelőzésében, mind a betegségek étrendi kezelésében döntő jelentőségű a zsírbevitel minősége. (Arra kell törekedni, hogy a telített zsírsavbevitel ne haladja meg a 10 energiaszázalékot, az egyszeresen telítetlen zsírsavbevitel a 12-14 energia százalékot, a többszörösen telítetlen zsírsavbevitel pedig 3-7 energiaszázalék között mozogjon.)

... de jóból is megárt a sok

A túlzott zsírbevitel azonban nemcsak elhízást okozhat, hanem súlyos betegségek előidézője is lehet. Egyes daganatos megbetegedések (emlőrák, vastagbélrák) bizonyítottan összefüggésben vannak a mértéktelen zsírfogyasztással. A zsírbevitel mennyisége és minősége (például a koleszterintartalma) döntő szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Az állati eredetű zsiradékok jelentős mennyiségben tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavakat, ezek pedig, ha étrendünk nem kiegyensúlyozott, életmódunk nem kellően egészséges, akkor évek alatt növelhetik bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát is. Az energiatartalom szempontjából azonban a zsírok és olajok között alig van különbség, így a fogyókúrázóknak erre figyelniük kell!

A zsírsavak fajtái

A zsírsavakat három fő csoportba oszthatjuk, megkülönböztetünk telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. A telített zsírok elsősorban állati eredetű élelmiszerekben fordulnak elő. Segítik a daganatok kialakulását, főként az energiabevitel fokozása révén. (Főleg az emlő és a vastagbél daganatainál igazolták ezt.) Ezzel szemben az egyszeresen telítetlen zsírsavakról megállapították, hogy nem növelik a daganatok kialakulásának gyakoriságát, (sőt egyes daganatok előfordulását csökkenthetik is), és kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri megbetegedéseket illetően is. Fő forrásuk az olívaolaj. A többszörösen telítetlen zsírsavaknak két csoportját különböztetjük meg: az omega zsírsavak például halolajokban találhatók meg, egyértelműen daganatellenes hatásúak, az omega zsírsavak pedig a növényi olajok fő alkotóelemei, állatkísérletekben daganatmegelőző hatásúnak bizonyultak, de humán kísérletekben nem egyértelműek az eredmények. A zsírok az immunrendszert is befolyásolják, csökkentik az ellenanyag termelést, és a telítetlen zsírsavak a T-sejtek aktivitását fokozzák. A húsos-zsíros táplálkozásról egyértelműen kiderült, hogy növeli a másodlagos epesavak mennyiségét a székletben, s mivel állatkísérletekben ezek daganatkeltőnek bizonyultak, nem zárható ki a szerepük a humán vastagbéldaganatok kialakulásában sem. (Forrás: Rodek Eszter dietetikus, ujdieta.hu ). Az úgynevezett transzzsírsavak károsak, növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Nagy részük a hidrogénezés során, kisebb mennyiség pedig az olajokban történő sütés során képződik. Befolyásolják a szervezet koleszterin háztartását, emelik a rossz (LDL) koleszterin szintet, és csökkentik a jó (HDL) koleszterin szintjét. A kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavak ugyanakkor nem növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Transzzsírsavak elsősorban a hidrogénezett növényi zsiradékokban találhatók. Így például a gyorséttermek zsiradékban sütött ételeiben, (például hasábburgonya), a nagy zsírtartalmú édesipari termékekben, bizonyos típusú margarinokban. A modern margarinoknál már nem kell ettől félni, mert az utóbbi évtizedben különböző eljárásokkal jelentősen csökkentették a margarinok transzzsírsavtartalmát. Tájékozódjon a koleszterincsökkentés lehetőségeiről összeállításunkban! a cikk itt folytatódik

Forrás: Házipatika www.hazipatika.com

2008. 02. 07.