Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Keleti-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre. Domborzat Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.A megye legmagasabb pontja a 682 méter magas Zengő a Mecsek hegységben. Éghajlat Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Történelem Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét. 1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. forrás:A Wikipédiából, a szabad lexikonból. http://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya_megye további információk a megyéről:http://www.baranya.hu/ |
Szállodák |
Gyógyfürdők
|
Szépségápolás
|
| Tetszett, amit itt olvastál? Oszd meg a barátaiddal, mentsd el kedvenceid közé! |
|
Ha tetszik oldalunk, küldd tovább barátodnak, ismerősödnek!
Magazin RSS
